Lámaista Írások I.

Ez az írás, bár nem saját tanítás, de jó összefoglalása az út alapjainak. Ez az írás, és néhány másik, amit feltöltök, minden gyakorló hasznára válhat.

A 37 Bóhiszattva gyakorlat

 

I

Most, amikor rendelkezésünkre áll az öröm és szerencse nehezen elnyerhető hajója (testünk),törekedjünk, hogy másokkal együtt megszabaduljunk

a körforgatagból. Folyamatosan tanulni, elmélkedni és meditálni,

ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

II

Szeretteinkhez való ragaszkodás érzése kavarog mint a víz. Ellenségeink gyűlöletének érzése izzik mint a tűz. A butaság, mely elfelejti, hogy

mit használjon és mit utasítson el, mély és sötét. Elhagyni a szülőföldet,

ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

III

Amikor az ártalmas helyeket elhagytuk, a zavaros érzelmek fokozatosan megszűnnek. Szórakozottság nélkül, az erényes igyekezet természetes módon erősödik. Ha tudatod tiszta, megjelenik a dharma végleges megértése.

Csöndes, békés helyeken tartózkodni, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

IV

A régi barátok elóbb-utóbb elszakadnak egymástól. A sok munkával szerzett gazdagság és vagyon a hátunk mögött marad. Tudatunk, a vendég elhagyja a test vendégházát. Elengedni ezt az életet, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

V

Ha rossz társaságba keveredünk, felerősödik a három méreg, visszaesik a tanulás elmélkedés és meditáció, és kialszik a szeretet és az együttérzés.

Otthagyni a rossz társaságot, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

VI

Ha nemes szellemű barátokra támaszkodunk, hibáink eloszlanak, képességeink pedig növő holdhoz hasonlóan teljesednek. A saját testnél is többre tartani a szellemi társakat, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

VII

Hogyan tudna egy, létforgatagban éló világi isten megvédeni másokat? A menedék keresésekor forduljunk a csalhatatlan Három Drágasághoz. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

VIII

A Megszabadító azt mondta, hogy a három alsó világ minden kibírhatatlan szenvedése az ártalmas cselekedetek gyümölcse. Ezért soha ne kövessünk el ártó tetteket, még ha az életünkbe is kerül. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

IX

A három világ öröme olyan, mint harmatcsepp a fűszálon, egy pillanat alatt megsemmisül. Törekedjünk (elérni) a sosem változó szabadság semmihez sem hasonló állapotát. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

X

Mikor anyáink – kik kezdettelen idők óta kedvesek voltak hozzánk –szenvednek, mit ér saját boldogságunk? Ezért, a számtalan érző lény megszabadítása miatt keltsük fel a megvilágosodás szellemét. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XI

Kivétel nélkül minden szenvedés a saját boldogságunk kívánásából fakad.

A tökéletes buddhák az önzetlenség tudatából születnek. Ezért váltsuk meg boldogságunkkal mások szenvedését. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XII

Akkor is, ha mások nagy vágytól hajtva lopják vagy már el is lopták összes vagyonunkat, ajánljuk fel nekik testünket, vagyonunkat, és a három időben felhalmozott összes érdemünket. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XIII

Akkor is, ha ártatlanságunk ellenére mások akár le is vágják a fejünket, együttérzésünk ereje által vegyük magunkra minden ártalmas tettüket. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XIV

Akkor is, ha valaki mindenféle támadó és káromló szavakkal illet szerte a millióféle világban, méltassuk kedvességgel az ő képességeit. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XV

Akkor is, ha valaki egy nyilvános gyülekezet kellős közepén kiteregeti hibáinkat és elítélően beszél rólunk, alázattal köszöntsük őt. és tekintsük lelki barátnak.

Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XVI

Ha valaki – akit szeretetteljesen kezeltük, mint saját gyermekünket – ellenségként kezel minket, bánjunk vele olyan kedvesen, mint anya a kisgyermekével. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XVII

Akkor is, ha egy egyenrangú vagy alacsonyabb rendű személy gőgösen viselkedik velünk, tisztelettel tekintsük őt, mint egy fejünket ékesítő mestert. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XVIII

Akkor is, ha nagyon szegényes életünk van, mások Lenéznek, veszélyes betegségek és sötét szellemek fenyegetnek – bátortalanság nélkül vegyük magunkra a lények minden tévedését és szenvedését. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XIX

Lehet, hogy elismertek és híresek vagyunk, és annyi pénzünk van mint Vaisravanának, mégis a világi szerencse lényegtelenségének átlátása a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XX

Ha leigáztuk a külső ellenséget, de közben nem semmisül meg saját dühünk, akkor ellenségeink száma csak gyarapodni fog. Ezért győzzük le saját tudatunkat a szeretet és együttérzés seregeivel. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXI

Bármilyen nagy az érzéki gyönyörök száma, mégis, mint a sós víz, csak fokozzák a vágyakat. Azzonal utasítunk el mindazt, ami növeli a ragaszkodást és a függőséget. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXII

A jelenségek saját tudatunk (kivetülései). Kezdettől fogva, tudatunk természete mentes a bonyolítás végleteitől. Ezt értve, ne hagyd tudatod elmerülni az alany-tárgy kettőségbe. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXIII

Miközben kellemes érzeteket tapasztalunk, bár szépnek tűnnek mint a nyári szivárvány, ne tekintsük valósnak, engedjük el a ragaszkodást és függést.

Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXIV

A különféle szenvedések olyanok, mint egy gyermek halála álmunkban. Ha ezen látszatot valóságosnak tekinted, aggódni kezdesz. Ha kellemetlen helyzetekbe kerülsz, tekintsd azt illúziónak. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXV

Ha a megvilágosodás érdekében le kell mondanunk a testünkről, szükséges-e beszélni a tárgyakról? Ezért gyakoroljunk a nagylelkűséget, a jó karmikus következmények reményének elvárása nélkül. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXVI

Ha – erkölcs híján – nem tudjuk megvalósítani saját célunkat, nevetséges mások üdvének beteljesítésére gondolni. Ezért a (világi létezés törekvéseit mellőző) erkölcs óvása a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXVII

Az erény örömét szerető bódhiszattvák számára kincset jelentenek a helytelenül cselekvők. Ezért az ellenszenv nélküli türelem gyakorlása a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXVIII

Még a hinajána követői is (Pratyeka Buddhák, srávakák) olyan igyekezettel gyakorolnak, mintha a fejükön égő tüzet kellene eloltaniuk. Ezt látva. kezdjünk el szorgalommal – mely a jó tulajdonságok forrása – tevékenykedni az összes érző lény javára. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXIX

Amennyiben megértettük, hogy a zavaró érzelmeket megsemmisíti a nyugalommal áthatott belátás, a négy formanélküliséget tökéletesen meghaladó meditatív koncentráció gyakorlása a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXX

Bölcsesség híján – a többi öt tökéletesség gyakorlásának ellenére – lehetetlen elérni a tökéletes megvilágosodást. Ezért a három világot meg nem különböztető bölcsességgel áthatott ügyes módszerek alkalmazása a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXXI

Ha csak egy gyakorló látszatát keltjük, és nem elemezzük saját hibáinkat, lehet hogy a dharmával ellentétes módon cselekszünk. Ezért saját hibáink folyamatos figyelése és azok elengedése a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXXII

Amennyiben zavaros érzelmek hatása alatt más bodhiszattva hibáin lovagoltunk,

saját magunk alatt vágjuk a fát. Ezért ne beszéljünk azok hibáiról, akik a Nagy Jármű útját követik. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXXIII

Mivel a nyereség és az elismerés utáni vágy vitákba torkollik és elnyomja a tanulást, elmélkedést és meditáció, a barátokhoz, társasághoz és

jótevőkhöz való ragaszkodástól való elfordulás a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXXIV

Mivel a durva szavak zavarják mások tudatát, és lerontják a bodhiszattvák magatartását is, ezért a mások számára kellemetlen, durva beszéd elutasítása a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXXV

Ha a zavaró érzelmek megszokottak, nehéz megtalálni az ellenszerüket. Felvértezve a figyelmesség fegyverének ellenszerével, a zavaró érzelmek keletkezésük pillanatában való megsemmisítése a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXXVI

Röviden, bármilyen viselkedésmód esetén kérdezzük meg magunkat:

“Milyen tudatállapotban vagyok?” A figyelmesség és jelenlét folyamatos

fenntartása által beteljesíteni mások célját, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

 

XXXVII

A három világ tisztaságát megvalósított bölcsesség által oszlassuk el a végtelen számú érző lény szenvedését. A megvilágosodás elérését szolgáló törekvés érdemének felajánlása a bódhiszattvák gyakorlata.