Ha istent keresed, adok pár ötletet, hogyan kezdd el a keresést. Ezek nem parancsolatok, nem örök érvényű igazságok, csupán néhány olyan irányelv, amiket ha kipróbálsz, meglátod, közelebb visznek a szabadságodhoz, a teremtővel való tudatos összhanghoz.
Ez a gyűjtemény NEM a megvilágosodás kulcsa, még csak nem is a legmagasabb szintű hozzáállás alapjait szeretném itt ismertetni. Csupán az isten felé tartó emberi hozzáállás néhány alapját gyűjtöttem össze. Ha megfontolod őket és túllépsz az ösztönök és gondolati mechanizmusok testi világán, belépsz az ember világába. Majd ez után kezdődik az út a teljesség és szabadság felé.
Íme, az irányelvek, amiket alkalmazhatsz. Ez a gyűjtemény bővülni fog még, ez az első részlet.
Ne ítélkezz!
Szabadulj meg az ítélettől. Minden megközelítés, ami elképzelés és nem tényszerű tapasztalás alapján született, ítélet.
Ne csak a személyekről, társadalmi jelenségekről alkotott véleményed, az ezekhez való hozzáállásod tekintsd ítéletként, hanem mindent, amiről valamilyen képed van, de nem ismerted meg azt a dolgot minden számodra elérhető összefüggésben és szemszögből, minden jelenséggel interakcióban.
Így ítélet az önmagadról alkotott kép éppúgy, mint a világképed, az érzelmi reakcióid, hisz ezek zömét másoktól tanult mechanizmusok alapján alakítottad ki, nem a saját tapasztalataidra támaszkodva.
Ezért mindent figyelj meg távolról, külső szempontból, objektíven, azt vizsgálva, összefüggéseiben mit mozgat, okoz az életben. Ebből már alkothatsz véleményt, de ez sem lesz teljes. Hisz ne felejtsük el, hogy ha én ezt, vagy azt is tapasztalatom valamiről, az bár valós, tényszerű tapasztalás, az egészet szemlélve csak egy kis szegmens. Így, ami számomra adott előjelű történés, az más számára ellenkező előjellel jelentkezik és az élet egészének működése szempontjából megint teljesen mást okoz. Ezért a tapasztalataimról is csak úgy alkossak véleményt, hogy rögzítem magamban, igen, az én szempontomból, a jelenlegi helyzetemhez képest, az élet összefüggései alapján ez a dolog ezt okozza.
Mert az én helyzetemről való tapasztalati tudás is ítéletet szülhet, ha nem tanulom meg kívülről, objektíven szemlélni magam, és ami velem történik, illetve ha nem rögzítem, hogy ez az én helyzetemre vonatkozó igazság.
Ez nem azt jelenti, hogy nem léteznek abszolút alap törvények és igazságok a teremtésben, csak azt, hogy amíg nem vagyok ezek birtokában, mindig lesz hiba a hozzáállásomban, amit ha számításba veszek, képes vagyok folyamatosan javítani.
És az, hogy nem ítélem el azt, ami az én helyzetemben rossz, helytelen, még nem jelenti azt, hogy azzal azonosulok, azt támogatom, vagy, hogy teret adok neki az életemben. Csak annyit, hogy egy ítélet, egy gondolati vagy érzelmi megközelítés alapján nem kapcsolódok hozzá, meghagyom a saját terében és nem vonom be az én életembe.
Az ítélet ellehetetleníti, de legalábbis roppantul megnehezíti a tanulást. Bezár a képzeteim illúzió világába, ahol az elképzeléseim miatt, melyek nem követik a valóságot, nem tudok helyesen és szabadon reagálni az élet történéseire, hisz nem is látom azok okait, csak az illúzióm szűrőjén át. Nem tudok helyesen előrevivő módon dönteni, és nem tapasztalom meg a dolgok valóságát, illetve ha megtapasztalom, az nem emelkedik tudatos szintre. Így csupán sodródok, és szenvedek.
Az ítélet bezárja az energiarendszeremet egy saját körbe, és nem enged az élettel szabad információ és energiacserét folytatnom. Így nem tudok megújulni, csak a saját erőmet fogyasztom, míg el nem fogy.
Tiszteld a szabad akaratot!
Tiszteld a lények szabad akaratát. Semmi nem különb semminél. Lehet, hogy más szinten áll, de mindennek megvan a helye az életben és a joga a tapasztaláshoz és tanuláshoz, míg az másnak nem árt. Ezért ne korlátozz másokat az akaratukban, még akkor sem, ha látod, hogy amit tesznek, helytelen. Az ő életében ennek van tere. Példát mutathatsz, de nem tilthatsz másnak semmit, míg a saját terében cselekszik. De a saját tered megvédheted. Ám ezután se mondj ítéletet.
Vigyázz, a szabadság eltiprásának sok eszköze van. A megfélemlítés, az érzelmi zsarolás, játékok éppúgy részei, mint a törvényre, a szokásra való hivatkozás.
A saját akaratomat a saját teremben működtethetem, amit én hoztam létre, én tartok fenn és teszek élővé. Ahhoz másnak nincs köze, bármit is mond az emberi társadalom.
Tiszteld az életet!
Nem téged szolgál az élet, hanem te szolgálod az életet. Elveheted, uralhatod, ha abból magasabb szintű élet születik, nem a te, vagy mások megítélése szerint, hanem a működés, az élet tükrében. Ilyen az, ha kiirtod a gyomot, hogy élő kertet hozz létre. Törekedj arra, hogy életed termékeny legyen, táplálja az életet.
Értsd meg, hogy nem vagy különálló lény, életed a teremtés része, ha elkülönülsz tőle, nem tud táplálni téged, mert a törvény tiszteli az akaratodat és így elsorvadsz. De ha keresed az együttműködést, az élet gazdagítását a munkáddal, akkor vele válsz azonossá és benned is kiteljesedik.
Élj felelősséggel!
Nem csak szabad akarattal bírsz, de a tudásodhoz mért teljes felelősséggel is! Szabad akaratod szerint válhatsz az élet kiterjesztőjévé, a teremtés társává e térben, vagy az anyag részévé, a vágyaid mentén, akárcsak az állat és növényvilág. Te döntesz, de a döntés felelőssége is a tiéd, hisz tudatában vagy annak, mit teszel. Még akkor is, ha ezt nem akarod tudomásul venni. Az ember változtathat a földi életen, megvan hozzá a tere, de felelős is ezért, ő dönti el, hogy a fényt, vagy a halált terjeszti ki. Minden tetted erről szól, ezt ne felejtsd el.
Nincs olyan tett, ami nem okoz valamit. Minden tettem, döntésem energiamozgás, ami valamilyen hatást indít el, vagy valamilyen hatás alá helyez. Így, ha azt mondod, nem döntesz, akkor magával sodor az erősebb hatás és azt erősíted, ez a te felelősséged. Ne hagyatkozz másokra, ne hagyatkozz a társadalomra és a szokásokra tehát! A te életed a te felelősséged, ha döntesz, akkor is, ha sodródsz, akkor is. Amivel azonosulsz, amit támogatsz az energiáddal, az vagy, bármit is hiszel magadról, ezt ne felejtsd el.
Mindig figyeld meg, mi mit okoz az életben, és dönts ez alapján. Ne fogadj el általánosságokat. Ne alakoskodj, ha nem állsz ki az igazságért, az igazságtalanság győz, miattad!
Ne hárítsd a felelősséget. Az, hogy ilyen közegben születtem, ez a horoszkópom, vagy, hogy az ég így rendelte el, nagyon olcsó kifogások. Azért születtél ilyen közegbe, mert ezt érdemled a tetteid alapján! Ez szükséges ahhoz, hogy megtanuld, valahol hibás a hozzáállásod az élethez! Tanulj belőle és változz! Azért ez a horoszkópod, mert az adott csillagjegy által mozgatott életminőséget kell kiteljesítened, a magad szintjéhez képest! Ebből van tanulnivalód és ebben lehetsz, pont a tanulásod szülte tapasztalat okán, magas szintű. Nem azért ez a horoszkópod, hogy ezzel takarózz, „én ilyen vagyok”. Ezen dolgozz! Az ég nem rendelt el veled kapcsolatban semmit! Nincs őrangyalkád, senki nem büntet és jutalmaz. A teremtés törvények mentén működik, ezek szabályozzák a fejlődésedet. Adott tettek adott hatást váltnak ki az életből, ami a te fejlődésedet szolgálja. De ne képzeld, hogy lények milliárdjainak nincs más dolga, mint egy egy ember kicsinyes életét figyelni, igazgatni! Ez hallatlanul gőgös elképzelés, ha belegondolsz.
Mindennek te vagy az oka, ami veled történik. Vagy így, vagy úgy. Mielőbb elfogadod ezt, annál előbb válsz szabaddá.
Semmi nem a tiéd!
Semmi sem a tiéd! Minden a teremtés része. Használhatod felelősséggel. Építheted, hogy a fénnyel mind magasabb szinten azonosulj, vagy pusztíthatod, hogy az anyaggal azonosulj, de akkor sem lesz a tiéd, mert nem vagy különálló a teremtéstől és nem állsz semmi fölött! Önmagaddal rendelkezhetsz! Nem csak a tested vagy! Az vagy, amit te építettél, teremtettél, hisz belőled fakadt és a saját rendszeredben, a legmagasabb szintű tudás jogán, te képviseled a teremtést. De ez a tered is a teremtés része. Így bárhogy döntesz is, a törvény vonatkozik rád!
Az élet mindent a rendelkezésedre bocsájt, hogy kiteljesedj, bánj vele ehhez méltó tisztelettel.
Ne ragaszkodj!
Nem a vágy a baj. A vágy, hajtóerő. Látsz valamit, vágyod és teszel érte. Ha megdolgozol azért, hogy elérd, miért volna baj? A baj az, ha munka nélkül szerzed meg, vagy, ha a megszerzett dologgal azonosulsz, attól teszed függővé a léted egy részét, ragaszkodsz hozzá! Bármihez is kötődsz, az köt, a szabad áramlást, a megismerést és alkotást gátolja. A lehorgonyzott hajó nem szabadon úszó hajó! Nem arról beszélek, hogy ne szeress, vagy ne élvezz dolgokat, csak ne függj ezek szeretetétől és élvezetétől. Lásd, hogy a teremtés adta őket, hogy táplálkozz általuk, és tápláld velük az életet, és ahogy az élet, a tudásod változik, a dolgok is körülötted.
Ha az anyaghoz ragaszkodsz, azzal azonosítod magad. Anyag az egód is, az érzelmeid, a gondolataid, melyeket a tested szül. Használd és szeresd őket, azonosulj velük, de tudd, hogy ennél több vagy és ne ragaszkodj hozzájuk. A lelked, a fényt kövesd, akkor vele leszel azonos. Te döntesz!
Ne akarj szabadulni!
Ne azért dolgozz magadon, hogy másoknál különb légy, vagy, hogy megszabadulj a karmádtól, az újjászületések köréből. Ez félelem és ragaszkodás. Azért dolgozz, hogy teljesebb, szabadabb legyél, hogy alkoss, és együtt áramolj az élettel. Ne hatalmat keress az élet, mások és magad fölött, hanem része akarj lenni az életnek, mind teljesebb módon. Ne kívülről szemléld az életed, hisz az vagy te! Ne csak sodródj, a ragaszkodások és félelmek mentén, ahol az élet szenvedés! Legyél része az életnek, elengedve a ragaszkodást és félelmet! Akkor megszűnik a szenvedés, amit nem az élet okoz, hanem a te ragaszkodásod, alkalmasint a szabaduláshoz jutsz el.
Kövesd a jeleket, a sorsod
Az élet folyton jeleket ad. Mivel a lelkünkkel elveszítettük a kapcsolatot és az anyagban élünk, így nem látjuk iránymutatását. Pedig a lélek a teremtés fénye, folyton felé vezet. De így döntöttünk. Mára már csak a lelkiismeret jelez, ha ellentéteset cselekszünk a lelkünkkel olyan dologban, amiről már tudjuk, hogy nem helyes. Ez maradt, használd.
De vannak külső jelek. Nem misztikus dolgok ezek, csak az élet működésének összefüggései. Jel valamiről az, ha élő, önálló dolgot szül, amely gyarapítja az életet, még ha mást is gondolsz róla. Jel, ha valami romboló, akkor is, ha jónak gondolod.
Az élet folyton jelez, a működésével, ha figyelsz rá és keresed vele az azonosságot. Légy objektív, ne légy részrehajló, a saját elképzeléseiddel szemben sem, csak azt figyeld, mi hová vezet.
Így folyton jeleket fogsz kapni.
Ne válj babonássá! Nem minden jel, ahogyan nem minden sorsszerű. A saját teljessége felé vezető útját nem élő ember, aki nem hoz tudatos döntéseket, a tapasztalat alapú tudása alapján, hanem sodródik a korban, elképzelések és érzelmi hullámzások mentén, annak a számos csapás csak arról szóló jel, hogy tudattalanul sodródik. Az ő életében csak az sorsszerű, hogy ki van téve az élet áramlásainak, melyek véletlenszerűen sodorják. Ha tudod ki vagy, nem azt, amit képzelsz magadról, és tudod, hová akarsz tartani és efelé reális lépéseket teszel, ott kezdődik a sors.
A sorsod a tanulásod útja ebben az életben. Mit nem tudsz még a teremtésről, mit kell megtanulnod és megtenned most, hogy tovább juss, a teljesség és szabadság felé. Ezt a te előző döntéseid határozzák meg, törvények alapján. Ahogyan minden pillanatban dönthetsz, de ne feledd, a következmények hatnak rád, még ha nem is akarsz róluk tudomást venni.
Ne az elméd kövesd, ne az illúziót, hanem a valóságot, a pillanatot
Nem az a valóság, amit tanítanak neked. Nem az a valóság, amit hiszel, tudsz a világról, magadról. Persze egyfajta valóság, de nem a teljes. Minden az, amit működtet, amivel együtt áramlik, nem pedig az, amit róla gondolnak. Az életed zöme elképzelés, gondolat, nem valós tapasztalás. Gyermekkortól megtanultad a tapasztalatot szőnyeg alá söpörni, hogy megvédd az elmédet, az érzelmeidet, és azt a korszellemet, világképet, ami egók millióiból táplálkozva tartja fenn az emberiség illúzióját. A tapasztalatnak higgy! És hogy tapasztalatot szerezz, élj a mában! Amit teszel, figyeld meg akkor. Ne később elemezd, annak fele már csak elképzelés. És jegyezd meg, amit meglátsz a tetteidből, mint okozati történés. Ezt okoztad, ezzel vagy azonos, nem azzal, amit gondolsz, ahogyan magyarázod.
Ne illúziókban élj. Sokat tanultál a harcművészetről? Tanulmányoztad a fizikáját, az elméletét és filozófiáját? Sok filmet láttál róla és több stílust kipróbáltál? De küzdöttél már? Ne adj isten harcoltál már az életedért? Ha nem, akkor illúziód van a dologról, abban élsz. De említhetném a közgazdaságtant is. Mindent megtanultál róla? Elemzője vagy, és professzoraid elmondták mi mivel függ össze és mit okoz benne? Jó! De megnézted, mit okoz ez a valóságban. Milyen erők mozognak a döntések hátterében, és hosszú távon mit okoznak az életben? Egyének életében és társadalmakéban? Hogy hatnak a tényleges termelésre, a természetre, a földre, sőt a jövőre? Nem, csak egy elképzelést, egy illúziót mozgatsz! Felejtsd el!
Ne rám haragudj ezért, tudom könnyebb azt utálni, aki szétzúzza az elképzelést, mint szembesülni a saját felelősségeddel az életedért.
Ne a kort kövesd
Ne helyezkedj bele istentelenségbe, ne leoptimizáld, ne tápláld azt.
Ha a kort akarod követni, azt mondod, nem akarom a felelősséget a tetteimért, nem akarok nehezen fejlődni, jó nekem így, nem ártok senkinek, megteheted. Nem rója fel senki, csupán a teremtés törvényei szerinti következményekkel kell számolnod. De ekkor ne feledd, nincs olyan, hogy valami, ami élő, nem okoz valamit! Ha sodródsz az árral, erőddel, energiáiddal az istentelenséget erősíted, ami a kor emberi korszellemének meghatározója. Nem számít, hogy szerinted nem teszel rosszat. Az energiáid a korba fordítod, mert benne élsz, hallgatólagosan támogatod. Így része leszel és a kor is részeddé válik.
Járd a saját utad. Ne táplálj élettel szemben álló rendszereket, még ha azt is mondják ma róla, ez a társadalmunk, ezek a törvényeink. A teremtő írja a törvényt, az ember csak a maga szintjén követi. De ha az ember új törvényt hoz, a saját tetszése szerint, vágyai, kényelme alapján, annak követése nem isten felé vezet, hanem a halál felé.
Ne kövesd az istentelent, hanem az istenit!
Nem kell, hogy megfelelj senkinek, csak istennek! Ne add át magad az elvárásoknak. Mi a jobb, ha halálodkor azt mondják, igen, megfelelően élt, nem volt kellemetlen ember, jóban volt a szomszédokkal, stb. és közben te a megfelelések és hibáid energiáitól kötve, újra ebben a helyzetben születsz meg, míg meg nem tanulod a hibát. Vagy ha halálodkor szabaddá válsz az életed meghatározó kötelmektől, az alkotásodban él tovább ez az életed, te pedig tovább lépsz, hogy még többet megtudj, és megmutathass a teremtésből.
Legyen hited
Legyen hited! De ez ne az ideákba vetett vakhit legyen! Higgy benne, hogy ha megtalálod azt a feladatot és célt, amire isten téged teremtett, akkor abban ki tudsz teljesedni, úgy, hogy az által független és szabad leszel! Higgy abban, hogy ha az élet törvényeit követed, akkor az élet fenntartja a tered, lehetőségeket kapsz, hogy teljes legyél!
Ne veszítsd el a hited, ha nem a sorsodat éled, szembe mész az élettel, és nem támogat. Nem az élet vonta meg a támogatását, te fordultál el a törvényeitől.
Ha nem az egód öncélját követed, hanem van hited abban, hogy a lelked felé fordulhatsz, és azt követve feladd a magadról alkotott képet, szabaddá válhatsz.
Higgy abban, hogy a törvények feletted állnak, hisz a teremtés végtelen, és te nem láthatsz rá, csak egy apró szeletére. Így, ha a törvény az életen át jelet ad, akkor higgy benne, még akkor is, ha a korlátos elképzeléseidbe nem fér bele. Nem tudod, hogyan működik a világ, de ha vele akarsz egységbe kerülni, jelet ad, hogy merre haladj. A vak hit nem hit, csak babona, megszokás, mechanikus utánzás, amit félelem motivál. Ám ha lelkedre bízod magad és az irányítást átadod a rajta át megnyilvánuló fénynek, a test anyag szülte elképzelése helyett, akkor van hited.
Szeresd az életet, legyél önmagad
Szeresd az életet, ne az önsajnálatra figyelj, hanem keresd a szabadságot, fogadd el magad, javítsd, ha nem tetszik, ne söpörd a szőnyeg alá. Amit te alkotsz, az te vagy, az a te életed, kiteljesedésed. Ezzel a felelősséggel élj, alkoss. Ne sajnáld magad, ha valami nem tetszik, változtass, de ne az életet okold.
A szeretet nem érzelem. Érzés, ami a teremtésből, a lékedből fakad. Amit szeretsz, azzal egy vagy, az átjár és benne vagy, tápláljátok egymást.
De ne legyen feltétel nélküli a szeretet. Erről csak röviden írok most.
Az vagy, amit szeretsz. Hisz a szeretet az ítélet és elvárás nélküli eggyé válás képessége. Ha valóban szeretsz valamit, azt elfogadod, azzal azonosulsz, energiáitok összeforrnak, és közös rendszert alkotnak. Ha szereted az életet, alkotsz benne és szereted az alkotásod, akkor eggyé válsz az élettel. Ha az illúzióidat, az énképedet és a vágyaid szereted, azokkal válsz eggyé. Ezért káros a feltétel nélküli szeretet elve. Arra tanít, hogy mindennel válj eggyé, ha az élettel azonos, akkor is, de ha az életet rombolja, akkor is. Válj eggyé azzal magadból és a világból, ami a teremtésből származik és felé tart.
Fogadd el és szeresd a világot és a saját életed úgy, ahogy van. Ne pocsékold az időd önsajnálatra és elégedetlenkedésre. De mindig törekedj arra, hogy több lehess. Ne mások, vagy magad, hanem az élet, a teremtés előtt! Légy önálló, alkosd meg a saját tered, ami téged tükröz, légy alkotója a világnak, és az alkotásod által megtanulsz eggyé válni vele.
Csak az nem találja a helyét, akinek illúziói vannak a világról és magáról, több szeretne lenni, mint ami, anélkül, hogy megdolgozna érte, és emiatt nem látja a helyét és lehetőségeit.
Még néhány apróság
Legyenek céljaid amik a lelkedből fakadnak. Ne önmagad valósítsd meg, hanem a teremtést, a legjobb tudásod szerint! Ne alkudj meg soha! Ha azt mondod, ez egy kis kompromisszum, ilyen a világ, akkor a kis kompromisszum energiája is mozogni kezd az életedben, és az már nem az lesz, amit szerettél volna. Így válnak nagy eszmék is életidegenné és öncélúvá a gyakorlatban.
Maradj rugalmas. Ha a lelked követed, az élet teret ad a kiteljesedéshez. De mivel a te nézőpontod korlátozott, nem feltétlenül úgy, ahogy azt te gondolod. Ne az alapján válassz a lehetőségek közül, hogy neked mi tetszik, hanem, hogy az hová vezethet, mi mozog benne, mit éltet.
Hogy az utadon járhass, spórolnod kell. Nem vagy összhangban a saját lelkeddel, a teremtéssel, helyette az anyaggal vagy összhangban. Így nincs plusz energiád, csak abból élsz, amit születésedkor kaptál, és amit a táplálkozással és az emberi interakciókkal szerzel. Pedig a teremtés minden energiát biztosítana számodra ahhoz, hogy kiteljesedj, ha a saját lényed tudását, lelked irányát működtetnéd. Amíg ehhez visszatalálsz, és az életed összhangba kerül a teremtéssel, ami táplálni kezdi azt, spórolj! Hisz amíg az anyagban mozogsz, annyi erőd van, amit az anyagból nyersz. Ha elfogy, meghalsz, ha lecsökken, nem lesz erőd kitörni. Fegyelmezd magad, faragd le a felesleget. Ne élj érzelmi kicsapongásokban, ne táplálj meddő gondolatköröket, még ha a kor minduntalan azt is várja tőled, hogy ezek által határozd meg magad. Hisz ezekkel erődet és teredet átadod az embert anyagban tartó erőknek, a saját testi ösztöneidnek, a kor szellemének. Ne legyenek felesleges kapcsolataid, csak hogy igazoljanak téged, magad előtt és megszüntessék a bizonytalanságodat. A bizonytalanságodat az fogja megszüntetni, ha önálló, tudatos és tetterős leszel. De ne élj elfojtásokban sem! Na azért ne tegyél meg valamit, mert félsz a következményektől, hanem mert nem akarod, mert tudod, mit okoz. Ez tudatosság és nem félelem!
Légy magaddal szigorú, figyeld magad objektíven! A célhoz és a tetteid eredményéhez mérd magad, és ne mások, vagy a saját véleményedhez!
Nem mersz belevágni? Túl sok és túl nehéz a változtatás? Én sem mertem először, de mérlegeld, mit veszíthetsz? Az élet, ha sodródsz, csak szenvedés. Ugyanannyi erőfeszítés a túlélés, és a sodródás, mintha önállóvá válnál. Csak ez utóbbi ismeretlen út. Viszont nincs veszíteni valód, mert nem vagy halhatatlan. Senki sem az. Meg fogsz halni. A kötelmek alól felszabadulva halsz meg, vagy
a kor és a kötődések rabjaként, újra és újra ebbe a problémakörbe születve. Ez a választás áll előtted. Azt választasz, amit akarsz, rajtad kívül senkit nem érdekel. Vedd kezedbe hát az irányítást.
Mindarról, amit itt felsoroltam, később részleteiben is írok, de előadásaimon folyamatosan halhatsz is róla. Keresd az előadásokat az egiut.hu web és Facebook oldalon, vagy vedd fel a kapcsolatot velem, az oldalon található elérhetőségeim egyikén.
Mészáros Szabolcs