Pár gondolat a szerekről IV. A gyónás

 

Manapság, mikor a hit dogmává, az isteni út szabadsága a kort meglovagló kisszerű elmék szolgálatává vált, sajnos az a tapasztalatom, hogy minden, a hithez kapcsolódó fogalmakat át kell rostálni, a valóság szitáján. Ami marad, az a szertartás, foglalom mögötti igazság.

 

Következő célpontunk a gyónás.

 

A gyónás eredetileg egy igen egyszerű szertartás volt, ám két feltétele van, mely nélkül nem működik. Az első a szert vezető, nevezzük most papnak, igaz hite, tudása, és kapcsolata az életet működtető törvénnyel. A másik a meggyónó személy őszinte igénye a hibái javítására, a tökéletesedésre, és nem csak valamiféle lelkiismeret furdalásból és félelemből fakadó feloldozási igény.

 

A pap a gyóntatófülkében nem látja a meggyónó személyt, így a szertartás személytelen. Ennek eredeti formája az, hogy a pap, mint tudatos, fegyelmezett ember, aki kapcsolatban áll a teremtéssel, képes kizárni saját ítéletét, egyéni megközelítéseit, és tükrözni a teremtés a gyónó számára, hogy az meglássa, miben tért el attól. Tehát nem egyéni ítéletet mond, nem, mint személy van jelen, hanem valósan az isteni törvényt tükrözi, hogy rávilágítson a hiba mibenlétésre, súlyára, és gyökerére. Ehhez az élettel való nagyfokú összhang, tudatosság, és a személyiséghez való ragaszkodás feloldásának képessége kell.

 

Miközben a személy elmondja, mit követett el, a pap ítélet nélkül nyitottá válik az életet működtető törvény áramlására, és a gyónás közben érzékeli azt, hogy a tett hogyan okozott törést az élet áramlásában, és hol állt szemben a teremtés törvényével.

 

Ha a meggyónó nyitottá válik, mert valós igénye van a változásra, a törvény azt is megmutatja, ez a hiba hol gyökeredzik az ő személyiségében, hozzáállásában, és ezt a múltjában mi okozta, illetve jelenleg milyen hibarendszere tartja fenn. Hisz ez egy energiarendszer, melyet az élet, ha őszinte igény van rá, rögtön felfed annak, aki képes meglátni azt.

 

Így a pap tanácsot adhat arra nézve, min kell változtasson magában a gyónást végző személy ahhoz, hogy a problémához vezető hibás megközelítés megszűnjön benne. Illetve arról is felvilágosítást adhat, hogy ez a tett hogyan hat a gyónó lényére, mint karma, és hogy az általa okozott energetikai egyenlőtlenséget hogyan egyenlítheti ki az élet felé, hogy ez a hatás megszűnjön. Ez a penitencia.

 

Feloldozást pedig csak isten adhat.