Megjegyzés az Égi Út találkozó margójára

Az elmúlt hétvégén lezajlott az első Égi Út találkozó. Jól éreztük magunkat, ismerkedtünk, remélem, lesz még folytatás.

A találkozón nagy sikert aratott a Kistótfaluban működő médiumi csoport beszámolója. Ennek nyomán azóta többen kerestek meg hasonló csoport létrehozásának szándékával, illetve többektől hallom, hogy tervezik ezt.

Ezzel kapcsolatban megfigyeltem egy számomra aggályos mintázatot, amire szeretném felhívni a figyelmeteket.

A legtöbben úgy fogalmaztak, akarnak egy ilyen csoportot, kell nekik stb. Mert fejlődni, tanulni akarnak általa, esetleg, be nem vallott módon – ezt már csak én teszem hozzá – az új élményre, különlegességre vágynak, vagy félnek attól, hogy lemaradnak valamiről.

Én természetesnek tartom azt, hogy ha az ember valami újjal, számára csodálatossal, nagyszerűvel szembesül, akkor vágyik arra. Ez a fejlődés mozgatórugója.

Mégis, óvva inteném azokat, akik ilyen, tisztázatlan szándékkal vágnának bele a gyakorlásba. Mégpedig azért, mert a szellemvilág az emberi szándékokra reagál, azokra, amelyek mögé valóban energiát teszünk. És nem arra a képre, amivel önmagunk előtt is leplezzük ezeket a szándékokat. Tehát ha a szándékom zavaros, akkor zavaros erőkkel fogok kapcsolódni. Ha a szándékom öncélú, akkor öncélú erőkkel. Amelyek aztán még nagyobb zavart fognak kelteni életükben, a vágyott felemelkedés helyett.

Jómagam úgy gondolom, a helyes hozzáállás e téren az, hogy ha megvizsgálom, én magam miben tudnám ezáltal szolgálni az életet? Mi az a tartalom, ami bennem jelen van, aminek a magasszintű kibontakoztatásához társakat keresek, és tanítást kérek a magasabb szférákból. Ha őszintén van ilyen szándékom, amit esetleg már el is kezdetem megvalósítani, áldozatokat hozni az úton a fény megnyilvánításáért, nem pedig a saját karmából való kilépésemért, megdicsőülésemért vagy túlélésemért, akkor érdemes ilyen csoportba kezdenem.

Az a hozzáállás, hogy nekem is legyen ilyen, nem akarok lemaradni, olyan erők csatlakozását eredményezik, akik szintén maguknak akarnak dolgokat, teret. Könnyen beláthatjuk, mindez hová vezet.

Remélem ezzel nem bántottam meg senkit és nem vettem el a kedveteket az útkereséstől. Ha mégis, az sem túl nagy ár azért, hogy elejét vegyük a káros, helytelen próbálkozásoknak.  

Mészáros Szabolcs